Messze van Amerika… Mítosz és valóság
Emigránstörténetek az orosházi sajtóban

A bevezetĹ' tanulmányt írta, a szöveget gondozta, és jegyzeteket ellátta: Erostyák Zoltán András
144 oldal, méret: 149x224 mm, 14 képpel, adatlappal. Ára: 1000 Ft
Kivándorlás. Egy évszázada érte el katarzisát hazánk történelmének hírhedt fejezete, s száz év elteltével jelenünknek újra kihívást jelent. A legnagyobb számú kivándorlás 1890–1910 közé esett, 1905–1907-ben tetĹ'zött, amikor az amerikai gazdasági föllendülés és az agrárszocialista mozgalmak lehanyatlása találkozott, és három év alatt 528 045 magyar állampolgár hagyta el az országot. Magyarországról a lakosság különbözĹ' rétegei általában nem a végleges letelepedés szándékával indultak el Amerikába. Az ottani tartózkodásukat átmenetinek tervezték, többségében pénzszerzési lehetĹ'ségnek, hogy az otthoni gondjaikat enyhítsék, jövĹ'beni életlehetĹ'ségeiket jobbítsák. A fiatal házasok saját házat szerettek volna építeni és néhány hold földet vásárolni, hogy ne a máséban, hanem a sajátjukban dolgozhassanak. Egy kis pénzt akartak gyűjteni, hogy adósságaikat kifizessék. A közölt cikkek az Orosházi Újság 1889 és 1913 közötti számaiból valók. Az 1900-as évek elsĹ' éveitĹ'l fokozatosan erĹ'södtek fel a kivándorlással foglalkozó cikkek, melyekben a település életét is befolyásoló migráció tömegesen jelentkezik, hatásait éreztetve az akkori nagyközség életére. Politikai felhangoktól kísérve egyre hangosabb lesz azok hangja, akik a cikkekben hívják fel a figyelmet az emigráció társadalmat erjesztĹ' veszélyeire.

Orosháza a történeti források tükrében I.

A forrásgyűjteményt összeállította és jegyzetekkel ellátta: Erostyák Zoltán András
248 oldal, méret: 149x224 mm. Ára: 1000 Ft
A Viharsarki Hagyományok sorozatában megjelenĹ' forrásgyűjtemény a múzeum saját történeti adattárában lévĹ' iratokból állt össze. Néhány irat gyűjteményes anyag részeként szerepel, Elek László és Szabó Ferenc adattári közlésében, illetve megjelent részletében 1965-ben az Orosháza története című városmonográfiában. Az iratokat négy különálló egység szerint csoportosítottam, az elsĹ' rész vegyes iratokból áll, a másodikban összeírások és lajstromok szerepelnek, a harmadikban Táncsics Mihályra vonatkozó iratok kaptak helyet, míg az utolsó részben az elhíresült Subkégel-irat zárja megkoronázva a gyűjteményt. Az iratok eredeti írásformában kerülnek bemutatásra, több helyen nehézkessé teszi az olvasást és az értelmezést, de a forrásközlés szempontjából így tudtam a hitelességet megĹ'rizni. Magyarázó, elemzĹ' kommentárt nem tettem a források mellé, úgy gondolom, legyen ez a tisztelt olvasó elĹ'joga, hogy értelmezhesse az olvasott szöveget, illetve elmélyülve benne véleményt formálhasson eleink küzdelmes, de tartalmas életérĹ'l. Színes információkat tartalmaznak e források, eloszlatnak tévhiteket, árnyaltabb rajzát adják Orosháza, s rajta keresztül a vidéki Magyarország 19. századi történetének. A gyűjteményes kötet megnevezésében olvasható sorszám utal arra, hogy a munka folytatódik, tovább bĹ'vül az iratok feldolgozásának ütemében és kronológiájában. KiemelkedĹ' célnak tartom, hogy minél több hiteles korabeli forrást ismerhessenek meg a kutatók és a laikus olvasók annak érdekében, hogy elsĹ'kézbĹ'l tanulmányozhassák a régi korok írott forrásait. Így könnyebb lesz több kérdésben a politikai ítéletek által befolyásolt elemzések helyett önálló, hiteles véleményt kialakítani.

Szántó Kovács Múzeum Évkönyve 8. (2006)

Főszerkesztő: Rózsa Zoltán
370 oldal, méret: 210x298 mm, fűzve, keménytáblában, védőborítóval. Ára: 3500 Ft
Blahó János: A Békési-hát. Domokos Tamás: Újabb adatok a Nagy- és a Kistatársánc (Orosháza-Pusztaföldvár: ds 85, 84) csigafaunájához és annak ökológiájához. Lennert József: Dr. Domokos Tamás malakológus 60 éves. Virók Viktor: A Békés-csanádi hát flórájának kutatása Kitaibeltől napjainkig. Vaday Andrea-Rózsa Zoltán: Szarmata telepek a Körös-Maros közén 1. (Kondoros 124. lh. - Brusznyicki-tanya). Lichteinstein László: Kora avar sírok Orosháza-Bónumból. Lichteinstein László: Középavar kori magányos női temetkezés Orosházáról. Verasztó Antal: Hiedelemmondák és betyártörténetek (orosházi gyűjtések). Grynaeus Tamás: Borbélysebészek utódai 2. (Oroszlámos, Kiszombor - v. Torontál vm.). Erostyák Zoltán: Lányszöktetés és megtorlás egy churar közösségben. Kovács Júlia: Viselkedési módok egy cigány közösségben. Csapó Tamás: Orosháza történeti földrajza és településmorfológiája. Ifj. Balogh István: Büchler rabbi népe (Az orosházi és környékbeli zsidóság története). Szabó Ferenc: Korszakhatár a kelet-csanádi puszták benépesítésében: Magyarbánhegyes telepítése és első évei (1859-1865). Bognár Gabriella: Egy Kecskemét-szentkirályi gazdacsalád polgárosodása. Kasuba István: Csorvás köri- egyleti életének hatása a kultúra és a társadalom átalakításában. Buzai Csaba: Kardoskút olvasóköreinek sorsa a XIX-XX. században, a falusi társadalom és kultúra átalakulásakor. Szabó Ádám: Egy eddig még nem publikált nemesi adománylevél. Bárdos Zsuzsa: Paraszti önéletírások az orosházi múzeumban. Hévvízi Sándor: Battonya helynevei. Zilahi Lajos: Rét.

Szántó Kovács Múzeum Évkönyve 7. (2004)

Főszerkesztő: Rózsa Zoltán
368 oldal, méret: 210x298 mm, 153 képpel, fűzve, keménytáblában, védőborítóval. Ára: 5000 Ft
Nagy Dániel Sándor: Az Orosházi-tanyák, MÁV-homokbánya szarmata temetője. Rózsa Zoltán: Szarmata telep- és temetőrészlet Békéssámson, Erdőháti-halom lelőhelyen. Kürti Béla: Szarmata temetőrészlet Kiskundorozsma-Subasáról (M5-26/78. lelőhely, Csongrád megye, 1998). Wilhelm Gábor: Szarmata sír Felgyőről (Adatok a lemezrátétes pelta alakú korongfibulák barbaricumi elterjedéséhez). Vörös Gabriella: A szarmata kori gyermek temetkezések jellemzői néhány temető adatai alapján (Előtanulmány a Madaras-Halmok temető feldolgozásáshoz). Vaday Andrea: Adatok a szarmaták fémművességéhez (Tiszaföldvár-téglagyár). Béres Mária: Cölöpvázas szarmata kori épületek a szatymazi határban (Előzetes beszámoló). Sóskúti Kornél: Szarmata településrészlet Kiskunfélegyháza, Pap-dűlő (451/3.) lelőhelyen. Szekeres Ágnes: Előzetes jelentés a Kanizsa, „Keramika” területén folyó régészeti munkálatokról. Cseh János: A Zagyva-parti régészeti kutatások római császárkori inventumairól (Szolnok, 1986-1987). Mráv Zsolt: Egy erőd, amely sohasem épült fel. Régészeti kutatások Göd-Bócsaújtelepen, a késő római erőd területén 2000-2001. (Előzetes jelentés). Hévvízi Sándor: Dr. Hajdú Mihály nyelvész, egyetemi tanár. Szabó Ferenc: A kutatóvá érlelő orosházi évek. Zilahi Lajos: A nyelvészet és néprajz vonzásában. Tóth Álmos: Pallag-parrag-péreg, kopolya és társaik (Egy geológus kalandozásai a bányászat-geológia és a nyelvészet határterületén). Dénes György: Orosháza nevének kérdéséhez. Hévvízi Sándor: Helynévi és nyelvjárási kaleidoszkóp Békés megyében.

Szántó Kovács Múzeum Évkönyve 6. (2003)

Főszerkesztő: Rózsa Zoltán
Rózsa Zoltán: Köszöntő. Nagy Zoltán: Nagy Gyula gyűjtőmódszerének lehetséges kritikája. Szilágyi Miklós: Orosháza népélete hármas tükörben. Erostyák Zoltán András: Az orosházi armalista nemesek egy evangélikus móringkönyv bejegyzéseiben (1788-1833). Ozsváth Gábor Dániel: Térképészeti adatok az orosházi hagyományos malmokról. Szabó Ferenc: Parasztkutak a Körös-Maros közén. Néhány kérdés egy kutatás lezárása előtt. Kríza Ildikó: Népünk hagyományai és a globalizáció. Füvessy Anikó: Egy stílusban azonosítható kiskunhalasi nyereggyártó műhely. V. Sági Norberta: Gépállomások szervezése és működése az 1950-es években (Kecskemét). Simon András: Adatok Kiskunhalas gyümölcskultúrájához a XIX. század közepétől a szocialista korszak kezdetéig. Mód László: A veszettség gyógyítása Békés megyében a XIX. század első felében. Grynaeus Tamás: Borbélysebészek utódai I. (Nagykamarás, Békés vm.). H. Bathó Edit: A redemptio hatása a jász viseletre. Brauer-Benke József: Néhány, az Alföldre jellemző népi hangszer vizsgálata: a citera, a tambura, a tekerő és a duda. Ifj. Lele József: A Kalot- és a Kalász-mozgalom nemzetnevelő hatása. Barna Gábor: Társulatok és szerepük az újkori népi vallásosságban. Grin Igor: Azonosságok és eltérések két magyarországi országvédő délszláv etnikum népköltészetében. Sári Zsolt: A gulyás: nemzeti jelkép vagy sztereotípia? Szűcs Judit: "Tsemege-tsinálók" - cukrászok az Alföld néhány településén. Bognár Anikó: Sütemények, édességek a XX. században.

Id. Soós Béla: Az országos hírű orosházi hetipiac

Id. Soós Béla (1910-1993) a kortanú hitelességével jegyezte le a híres orosházi hetipiac történetét. A hetipiac centrumáról, a mezőgazdasági termékek, az ipari termékek piacáról is megemlékezik, továbbá arról, hogyan néztek ki a különféle árusok sátorsorai. Ezek leírása mellett "apró-cseprő piaci történeteket" is megoszt az Olvasókkal.

 

 

 

 

 

 

 

 

Bárdos Zsuzsa: Nótát vetett a rét hajlatán

184 oldal, méret: 149x224 mm. Ára: 1500 Ft
Rózsa Imrét (1901-1950) egész élete az Orosháza környéki alföldi tájhoz, Kardoskúthoz és Hódmezővásárhelyhez kötötte. Az itt élők és saját gondolatait, érzésvilágát, mindennapi gondjait verselte meg. Nótaszövegeivel számos díjat nyert, országos elismerést is szerezve ezzel. A "Viharsarki hagyományok" sorozat 7. kötete 50 kotta reprodukcióját, illetve száz válogatott költeményét is tartalmazza.

 

 

 

 

 

Beck Zoltán: Söprűnyélen lovagolók és titokzatos társaik...

24 oldal, méret: 168x240 mm, 14 rajzos képpel. Ára: 1000 Ft
Beck Zoltán (1934-1997) Békés megye kiváló néprajzkutatója volt, aki nagy arányú gyűjtéseket végzett a megye folklórját illetően. Az 1986-tól eltelt időben a népmeséket (1986), népi mondókákat (1987), népballadákat (1988), népszokásokat (1988) és Mátyás király megyei emlékét (1996) ismertető kötetetek jelentek meg. 2006-ban, hosszú kihagyás után a Magyar Kultúra Napjához kapcsolódóan jelentettük meg a sorozat, hiedelemlényekkel (boszorkányok, ördögök, tudós pásztorok, lidérc stb.) foglalkozó darabját, a Szürke Könyvek fantázianevet viselő, 10 kötetesre tervezett sorozat 6. kötetét.

Sitkei Ferenc: A kocsifényezés

90 oldal, méret: 149x224 mm, 50 képpel. Ára: 600 Ft
A "Viharsarki hagyományok" sorozat első kötete a tősgyökeres orosházi iparoscsaládból származó Sitkei Ferenc (1912-2001) kocsifényező mester visszaemlékezése, szakmájának részletes leírása. A kiadványt szakszótár, valamint a kocsifényező műhely berendezését, eszközeit és a szerző életét bemutató fotók egészítik ki.

 

 

 

 

 

 

Nagy Sándor: "Bűnösök vagyunk talán?!"

Napló. (1945. január 1. - 1945. október 28.)
156 oldal, méret: 149x224 mm, 14 képpel és 5 térképpel. Ára: 700 Ft
Nagy Sándor (1921-1988), akit Orosházán úszóversenyzőként, vízilabdázóként, edzőként ismertek, fiatalon írnokként szolgált a 2. világháborúban, Rahón, az akkor újonnan felállított hegyivadász alakulatnál. Az ő pontosan dokumentált háborús naplója a sorozat második kötete, melyet korabeli fotók és térképek illusztrálnak.

 

 

 

 

 

 

Verasztó Istvánné Beranek Róza:
A szitaszövés

92 oldal, méret: 149x224 mm, 31 képpel. Ára: 900 Ft
A "Viharsarki hagyományok" sorozat harmadik kötete Verasztó Istvánné Beranek Róza orosházi szita- és rostakészítő mester visszaemlékezése, szakmájának részletes leírása. A kiadványt szakszótár, valamint a szitaszövő szakma eszközeit és a szerző életét bemutató fotók egészítik ki.

 

 

 

 

 

 

 

Erostyák Zoltán-Kovács Júlia: Phrala sam. Tanulmányok az orosházi cigányokról

200 oldal, méret: 149x224 mm, 43 fekete-fehér és 8 színes képpel.
Ára: 1600 Ft
A szerzők - Erostyák Zoltán néprajzkutató és Kovács Júlia néprajz szakos hallgató - az Orosháza-szentetornyai cigány lakosság körében végzett több éves kutatómunkájának eredménye ez a könyv. Bemutatja, hogy a közösség tagjai hogyan élik meg oláhcigány, csurár identitásukat, miként tartják hagyományaikat, s milyennek látják az őket körülvevő világot. A "Viharsarki hagyományok" sorozat negyedik kötetét - melynek címe magyarul azt jelenti: "Testvérek vagyunk" - a szerzők saját fotói illusztrálják.

 

Bárdos Zsuzsa:
Eeszántogatva fődet és papírost. Paraszti önéletírók Nagy Gyula mellett

138 oldal, méret: 149x224 mm, 36 képpel. Ára: 1800 Ft
Nagy Gyula (1911-1994) az orosházi Szántó Kovács Múzeum igazgatójaként és néprajzosaként évtizedeken át jegyezgette akkurátusan adatközlőinek tudományát. Munkájáról és a köré csoportosult paraszti önéletírókról (Csarejs Jánosné Hrabovszki Ilona, Csizmadia Ferenc, Csizmadia Imre, Erdős Tóth Sándor, Fekete Sándor, Fekete Sándorné Szabó Rozália, Györgyi János, Györgyi Lajos, Juhász Nagy Vilmos, Koczka Pál, Násztor György, Repka János, Sin Lajos, Szepessy Sándorné Fejes Etelka és Ujj Istvánné Németh Julianna) szól Bárdos Zsuzsa muzeológus kötete.

 

Az orosházi tanyavilág átalakulása.

Szerk. Tóth József
573 oldal, méret: 168x242 mm, fűzve, keménytáblában, védőborítóval. Ára: 500 Ft
Az orosházi múzeum műhelymunkáinak eredményeit közreadó tanulmánykötet foglakozik a hajdani hatalmas orosházi tanyavilág átalakulásával, történelmi, néprajzi, kulturális, társadalomföldrajzi tekintetben egyaránt. A kötet tartalomjegyzéke: Tóth József: Az orosházi tanyavilág átalakulásának országos és alföldi összefüggése. Becsei József: Orosháza külterületi településének térbeli struktúrája. Szenti Tibor: Adatok az orosházi tanyák gazdasági helyzetéről a XIX. század első feléből. Szabó Ferenc: A külterületi közigazgatás kiépítése Orosházán az első világháborúig. Herczeg Mihály: A nagy- és középbirtokok változásai a századfordulótól a felszabadulásig Orosházán és környékén. Elek László: Az iskolázás hagyományai, a hagyományok változása a tanyai emberek körében. Beck Zoltán: Köri élet Orosháza külterületén. Koszorús Oszkár: Az orosházi tanyavilág bolthálózata és áruellátása a felszabadulás után. Tímár Judit: Társadalomföldrajzi vizsgálatok Orosháza tanyavilágában. Nagy Gyula: Tanyai életsorok (Parasztok vallomásai I-II.). Hévvízi Sándor: Orosháza külterületének földrajzi nevei.

Darvas József emlékezete.

Szerk. Zilahi Lajos
120 oldal, 168x238 mm, fekete-fehér és 11 színes képpel. Ára: 1100 Ft
Darvas József születésének 90. évfordulója alkalmából jelent meg Orosháza Város Önkormányzata támogatásával, a Szántó Kovács Múzeum kiadásában ez a kötet. A könyv első lapjain színes fotókat láthatunk a 2002 februárjában tartott emléknap eseményeiről, ezután Végh Károly előadását, méltatását olvashatjuk Darvas József emlékezete címmel. A kötet nagyobbik részét a Hévvízi Sándor által írt: A Darvas Józsefnek ajánlott könyvek dedikációi és írói című tanulmány, forrásjellegű közlés teszi ki, mely tartalmazza az írónak ajánlott könyvek dedikációinak jegyzékét, a dedikáló írók-költők kislexikonát, valamint az írói lexikon forrásait. A könyvet, néhány dedikációról készült fotó színesíti.

Gálos Magda: Justh Zsigmond művelődéspolitikai törekvései

40 oldal, méret: 150x240mm. Ára: 300 Ft
Justh Zsigmond, aki a XIX. század második felének számos meghatározó magyar és nyugati gondolkodójával kapcsolatot tartott, maga is számos regénnyel, elbeszéléssel gazdagította irodalmunkat. Munkásságáról, az Orosháza melletti (1946 után a városhoz tartozó), pusztaszenttornyai családi birtokán parasztszínészekkel rendezett előadásairól, ideérkező vendégeiről szól a tanulmány.

 

 

 

 

 

 

 

Orosháza - Gyopárosfürdő fotóalbum

144 oldal, méret: 207x284 mm, 288 színes képpel, fűzve, keménytáblában. Ára: 2500 Ft
A fotóalbum az olvasó elé tárja - legyen akár helybéli vagy városunk vendége - Orosháza és Gyopárosfürdő minden szépségét. Az egykori "legnagyobb magyar falu" - olvasható a kötet előszavában - mára a megye legiparosodottabb, legnagyobb termelési és beruházási értékkel bíró, legdinamikusabban fejlődő városa lett. Új életre kelt Gyopárosfürdő, az "Alföld gyöngye" is: a hajdani községi vendéglőből kialakított Fiziko- és Balneoterápiás Központ, a régi kádfürdő helyén felépült Egészségmegőrző Központ épülete nem csupán képi látvány - jobb életminőséget is biztosít. A kötet fotóit Váradi Zoltán készítette.

Bárdos Zsuzsa: Elek László élete, munkássága és szellemi hagyatékának repertóriuma

108 oldal, méret: 168x238 mm, 18 képpel. Ára: 600 Ft
Elek László csaknem hat évtizednyi munkával szolgálta a tanulni vágyókat, s kutatta a múlt irodalmi értékeit, mindvégig hűen Orosházához. Halála után az örökösök a városnak ajándékozták a Tanár Úr pedagógiai és irodalmi hagyatékát, s ez a Szántó Kovács Múzeumba került. Itt Bárdos Zsuzsa, a kötet szerzője 2001 és 2002 között rendszerezte és feldolgozta azt: a mű nagyobbik része ezen hatalmas szellemi hagyaték repertóriuma, "leltára". A kötetet a szerző Elek László pályaképét ismertető tanulmánya vezeti be, s a Tanár Úr életét, munkásságát bemutató fotók egészítik ki.

Hajdú Mihály: Nyelvészeti és néprajzi közlemények

332 oldal, méret: 168x238 mm. Ára: 1200 Ft
Dr. Hajdú Mihály, a nyelvtudomány doktora, egyetemi tanár tanulmányait 70. születésnapja tiszteletére adta ki Orosháza Város Önkormányzata. A kötet a neves nyelvész szülővárosához és Békés megyéhez kötődő írásait tartalmazza. Műfajilag sokszínű anyagról van szó, a tanulmányok, nyelvtörténeti anyagok, nyelvészeti és néprajzi feldolgozások egyaránt a tágabb és szűkebb szülőhelyről vallanak.

 

 

 

 

Verasztó Antal: Árnyak és fények a XVIII-XIX. századi Orosházáról. A szegények szegényei. Nem hétköznapi esetek

196 oldal, méret: 144x206 mm, 22 képpel. Ára: 900 Ft
A már számos nagy sikerű helytörténeti munka szerzőjének legújabb kötete a XVIII-XIX. században élt orosházi szegények életét mutatja be - több helyütt a XX. századig nyúló kitekintéssel. A kötet első része a szegény sorban élőkre vonatkozó korabeli rendeletek, összeírások, névsorok, segélyezési, támogatási módok ismertetése, a második rész pedig a békétlenkedők, megesettek, gonosztevők stb. "nem hétköznapi eseteit" meséli el. A mű olvasmányos stílusát a hatalmas feldolgozott forrásanyagból merített idézetek színesítik, illetve fotók illusztrálják.

"Kiskarácsony, nagykarácsony..." Adventi népszokások Orosházán és környékén.

Szerk. Erostyák Zoltán András
20 oldal, 143x210 mm, 5 képpel. Ára: 350 Ft
Advent az egyházi év kezdete, a karácsonyi előkészületek négy hetes időszaka, mely Szent András napját követő vasárnappal veszi kezdetét, s vízkeresztig, azaz január 6-ig tart. A kiadvány - Beck Zoltán Békés megyei gyűjtéseiből merítve - ismerteti a karácsonyi ünnepkör Orosháza és környéki népszokásait, Borbála napjától a kotyoláson, a betlehemezésen, a karácsonyfa-állításon át egészen az ünnepi fa lebontásáig, az újévi jókívánságokig.

 

 

 

 



Fedor Ágnes: Különös karnevál

412 oldal, 130x190 mm. Ára: 2000 Ft
Az orosháziak Fischer Terijét Fedor Ágnes néven ismerik az olvasók. Az 1934-től induló és Budapesten gyorsan ívelő újságírói pályáját alig fél évtized múltán a II. zsidótörvény szakította félbe. A megalázásokat, az Orosházán történt gettósítást, a bujkálást ő és családja sem kerülhette el. Erről szóló művét, a Különös karnevált - mely ugyanúgy álnevekkel megírt önvallomás, mint történelmi regény - először 1947-ben adták ki. A holokauszt 60. évfordulójára megjelentetett reprint kiadást Faludi György költő baráti ajánlása vezeti be, s Bárdos Zsuzsa kutató kísérőtanulmánya zárja.

 

 

Lakatos Tibor-Lukács Béláné: "Fekete bőr, fehér lélek" (Válogatott versek)

52 oldal, 143x204 mm, 8 festményreprodukcióval. Ára: 900 Ft
A két elsőkötetes szerzőről: Lukács Béláné Horváth Éva Makón született, erdélyi származású roma családban. A rokkantnyugdíjas művész látomásait vásznain és verseiben eleveníti meg, melyeknek sajátos hangulatot kölcsönöz a cigányság kultúrája. Lakatos Tibor Orosházán született, roma családban. Az Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnáziumban dolgozik hitoktatóként. Versírásba azért fogott, mert úgy érzi, sohasem tudott a benne megbúvó érzésekről beszélni, s így ez maradt az egyetlen kifejezőeszköze.

 

Darvas József Irodalmi Emlékház (Ismertető)

24 oldal, méret: 135x205mm. Ára: 100 Ft
A Szántó Kovács Múzeum Darvas József emlékkiállításához szervesen kapcsolódó kiadvány Lencsó László munkája, mely kis füzet formájában mutatja be Orosháza szülöttének életét és munkásságát.