„Vuk, Szaffi és a többiek.”
Vége: 2010. július 24. |
Dargay Attila (Mezőnyék, 1927. június 20. – Budapest, 2009. október 20.) rajzfilmrendező, figuratervező és képregényrajzoló munkásságából szemezgető emlékkiállítás. Dargay művészetét nemcsak a szakmai elismerések, alkotásainak népszerűsége, hanem nézettségi mutatói is visszaigazolják. Történeteivel minden korosztályt meg tudott szólítani, nevettetni. 2007-ben Budapest díszpolgárává választották. 2009. október 20-án, 83. életévében hunyt el.
A XX. századi polgári és paraszti világ hétköznapjaiba enged betekintést a kiállítás. Megismerhetjük fotók és tárgyak segítségével a házassági és családi egységet, valamint a XX. század gyermekeinek világát, a tanyasi- és polgári élet egy-egy szeletét, bepillantást kaphatnak az érdeklődők a kor közlekedésébe is. A kiállítást április 29-én 17 órakor Ferencsik Dóra néprajzos nyitja meg. 
A kiállítás Pannonia történetét, a határvonal fontosságát és az itt szolgálatot teljesítõ hadsereg szerkezetét mutatja be, de betekintést kap a látogató az itt szolgáló katonák és a civil lakosság életébe is. A kiállítást március 2-án 14 órakor Dr. Visy Zsolt egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem régészeti tanszékének vezetője nyitja meg. 
"Szép magyar leventék, aranyos vitézek..." A Magyar Néphadsereg egyenruhái és kitüntetései című kiállítás január 17.- február 24. között tekinthető meg. A kiállítás megnyitója: január 17-én 11 órakor lesz. A kiállítás anyagát az Orosházi Szántó Kovács János Múzeum, az orosházi határőr csapatmúzeum, az MN5581 emlékszoba, valamint helyi gyűjtők gyűjteményéből állítottuk össze. 
A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében megtekinthető rendhagyó kiállítás több művészeti ágat kapcsol össze: különleges, ritkán, vagy soha ki nem állított tárgyak adják a kiállítás magvát, melyek mellé a tárgyak inspirálta irodalmi részletek és fotók kerülnek fel az installációba. A többszörös művészeti élmény nemcsak a kollektív alkotóképzelet, hanem az individualizáció számára is teret enged. A kiállítást október 15-én 17 órakor Józó Tamásné nyitja meg. Közreműködnek a Rákóczitelepi Iskola diákjai. A kiállításban Pirer Katalin fotói láthatók. 
A mesék világában – tudjuk – bármi megtörténhet: négy meséhez tartozó kép elõtt van lehetõségük a látogatóknak elmondani a kicsiknek a történeteket, netán elolvasni saját maguknak. Tartalmas kikapcsolódási lehetõség ez a nyári szünetre. A Fehérlófia című meséhez készült báb- és képanyag a valóság és mese olyan összefonódását, egymásba kapaszkodását, megfelelését ábrázolja, amely a világ mindenkori rendjérõl árulkodik. 
Kutasi Kovács Lajos már fiatalon szenvedélyes érdeklődéssel fordult az indiánok világa felé. 1949-1970 között Brazíliában élt és dolgozott, majd több észak- és dél-amerikai utazást tett, melyek révén az indián kultúrák egyik legszakavatottabb ismerőjévé vált. Az "indiánok írójának" gyűjteményéből rendezett kiállításon Amazónia, Peru, Argentína, Kalifornia, Új-Anglia, Arizona, Yucatán és Új-Mexikó indián törzseinek változatos kultúrájába pillanthatunk be. 
A fegyverek története szinte egyidős az emberek történetével. A kovácsolt fegyverek koronként változó formával és funkcióval kísérték az emberiség küzdelmeit, modern változataikat mutatják a lőfegyverek a pisztolyoktól a puskákig, illetve a hozzájuk kapcsolódó szuronyokig. Kiállításunk számos érdekességet és ritkaságot mutat be: a török és kozák szálfegyverek mellett ritka lőfegyverek is helyet kaptak a kiállításon. A kiállítás anyagát helyi gyűjtők és múzeumunk anyagából állítottuk össze. 
A tárlat Börcsök Attila magángyűjtő (Makó) a Száraz-ér Társaság (Tótkomlós) a hódmezővásárhelyi Zsidó Hitközség és a Szántó Kovács Múzeum (Orosháza) rendezésében látható a Múzeumban. A kiállítást a Biblia Éve alkalmából valósították meg a szervezők. Benne különféle vallási irányzatok kegytárgyai és a tágabb térség természetfotóinak érdekes vegyítése látható. 
Hét ismert mese alapján a kiállítás feleleveníti Mátyás király alakját kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A kicsik számára mini enteriőrök jelenítik meg a mesét, míg a felnőtteknek a mesék világából leszűrhető valóságot mutatja be a tárlat. A kiállítás elkészítésében közreműködött a Nyugdíjas Pedagógusok Orosházi Egyesülete. 
A Lakatos Demeter (1911-1974) csángó költő nevét viselő egyesület vándorkiállítása ismertető anyagot tartalmaz a moldvai magyar népcsoport dokumentumaiból, valamint ízelítőt hagyományos műveltségük tárgyi emlékeiből (szőttesek, varrottasok, kerámia, írott tojás, viselet stb.). Dr. Harangozó Imre csángó témájú fotói egészítik ki a tárlatot. 
A magyar nép zenei életében évszázadokon keresztül fontos helyet foglaltak el a különböző hangszerek. A kiállítás a Dél-Alföld hagyományos hangszereinek mára sajnálatos módon kiveszett anyagát mutatja be. A kollekciót a mezőberényi Orlai Petrics Gyűjtemény állította össze a dél-alföldi múzeumok gyűjteményéből. 
A "Viseletükben élő nemzetek Békés megyében" című kiállítás anyagát a megye múzeumai adták össze, a helyi jellemző nemzetiségeket - a magyarországi románokat, német ajkúakat, szerb nemzetiségűeket, valamint a békés megyei szlovákságot - képviselve. 
Az orosházi Verasztó Istvánné Beranek Róza által a múzeumnak adományozott szitás műhely tárgyai, valamint a székelykeresztúri Sándor-Zsigmond Ibolya kitűnő fotóanyaga tekinthető meg közös kiállítás keretében. Külön-külön ezek nem elegendőek egy bemutató tárlathoz, de így együtt már jó képet adnak erről a ma már kihalt szakmáról. 
A nagyon népszerű Indul a bakterház című filmre, illetve az annak alapjául szolgáló regényre épülő kiállítás. A tárlat ízelítőt nyújt a harmincas évek Magyarországának színes népi kultúrájából. Bútorok, használati tárgyak sokasága várja a látogatókat. 
A körmendi Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum cipőtörténeti gyűjteményének anyagát a kiállítás rendezői - illeszkedve az utóbbi években egyre erősödő múzeumpedagógiai törekvésekhez - egy gyermekmese elemeivel egészítették ki, hogy a kisebbek számára is minél figyelemfelkeltőbb legyen. A "Suszter manói" című tárlat így lehetőséget ad múzeumpedagógiai foglalkozások megtartására is a hagyományos cipészszakma hangulata, eszközei között. 
A kiállítás a Múzeumi Világnapon nyílik, és a 2004–2005. évi ásatási eredményeket mutatja be. Az Árpád-korban itt élők életét a földrajzi adottságok (mezőgazdaság, kézműves ipar) és a történelmileg itt haladó út (kereskedelem) tette könnyebbé és egyben nehezebbé, hiszen az Erdély felől, már vélhetően a 9. századtól érkező egykori telepesek alkotta falu életének a tatárjárás vetett véget. Igyekszünk bemutatni az évszázados azonosságokat, amelyek összekötnek bennünket őseinkkel, ugyanakkor élővé tenni a múltat a látogatók számára. A tematikusan csoportosított tárgyi és fotóanyag mellett egy megépített boronaház színesíti a kiállítást. 
A Roma Kultúra Napja alkalmából rendezett kiállítás Balogh Zsigmond kondorosi fafaragó mester, népi iparművész életműkiállítását mutatja be, emellett a békési Balog Sándor grafikáiból, az orosházi Lukács Béláné és a battonyai Nagy Zsolt festményeiből ad válogatást. 
A kiállítás Kosztolányi Dezső és Szabadka kapcsolatát mutatja be. Azt a Szabadkát, melyben az ifjú Kosztolányi szárnyait bontogatta, s amelyben későbbi jeles művei játszódnak: A Szegény kisgyermek panaszai, a Pacsirta, az Aranysárkány. De láthatjuk Esti Kornél egykori iskoláját is, ahol a helyszíneket idézetek tarkítják. Megismerkedhetünk a Kosztolányi család történetével, a polgári Szabadkával, Kosztolányi Dezső szabadkai kapcsolataival, melyek közül a palicsi Brenner József (Csáth Géza) talán a legismertebb. A kiállítást Raffai Judit szabadkai muzeológus és Hevér Miklós fotóművész készítette. 
Az adventi ünnepkörköz kapcsolódó néprajzi kiállítás anyaga a makói illetőségű Börcsök Attila magángyűjteményéből, az ugyancsak makói József Attila Múzeum gyűjteményéből, valamint az orosházi Szántó Kovács János Területi Múzeum anyagából állt össze. A kiállítást dr. Markos Gyöngyi néprajzkutató, a makói múzeum főmuzeológusa nyitotta meg. 
Ignácz Ferenc, a Gödöllőről elszármazott természettudós és gyűjtő több éves munkájának gyümölcsét, ausztráliai és óceániai néprajzi gyűjteményt ajándékozott 1988-ban szülővárosának. A most megnyíló kiállítás, melyet Antoni Judit néprajzkutató-régész rendezett, ennek a páratlan szépségű gyűjteménynek a tenger kincseivel foglalkozó részéből ad válogatást. 
Az országos találkozót hagyományteremtő szándékkal, a társadalmi esélyegyenlőség és az integráció jegyében rendezték meg. Azzal a céllal, hogy bemutatásra kerülhessen a sajátos igényű alkotók társadalmi esélyteremtő ereje, s hogy ugyanolyan bemutatkozási lehetőséget kaphassanak, mint a társadalom többi tagja. 
A kiállításon - melyre az egész országból várnak modellezőket - nyolc dioráma (vasúti tájképrészlet) és öt működő terepasztal mellett vasút és közúti járművek modelljei, ház és MÁV-épületek makettjei is láthatóak lesznek. Ezen kívül vasúti régiségeket, fotótablókat, plakátokat is megtekinthet a látogató, valamint vasúti emléktárgyak, fotók, naptárak, képeslapok, modellek és kiegészítők vásárlására is lehetőség nyílik.
A holokauszt 60. évfordulója alkalmából megnyílt időszaki kiállítás a XIX. század közepétől napjainkig mutatja be az orosházi zsidóság hiteles történetét családtörténeteken keresztül. A kiállításon a látogatók megismerkedhetnek az orosházi zsidók életével, sorstörténeteikkel. 
Szalók József 1922. február 16-án született Orosházán. Festőművész-pályája fejlődését Csáki-Maronyák József, Kohán György, ill. Aba-Novák Vilmos segítette. A Képzőművészeti Főiskolán Boldizsár István osztályában tanult, majd 1941-44 között a Nagybányai Szabadiskolában folytatta tanulmányait Mikola Andrásnál és Krizsán Jánosnál.
A Szántó Kovács János Területi Múzeum időszaki kiállítása Magyarország Európai Uniós csatlakozása alkalmából Orosháza és két testvérvárosa, az erdélyi Nagykároly és Tusnádfürdő turisztikai-gasztronómiai értékeit, különlegességeit mutatja be.
Az orosházi múzeum időszaki kiállítása emléket kíván állítani a II. világháborúban, 1941 és 1945 között harcoló magyar katonáknak. Három teremben rendeztük be a kiállítást; minden teremnek sajátságos hangulatot, impressziót szándékoztunk adni: a termek a háború általunk kiválasztott három szegmensét tárják a látogató elé. Az első teremben "mutatkoznak be" a katonák. Láthatók egyenruháik, hadifelszereléseik.
Az időszaki kiállítás a szarmatáknak, ennek a késő ókori, iráni nyelvű népcsoportnak az Alföldön nagy számban fennmaradt tárgyi emlékeibe nyújt betekintést. A kiállítás anyaga a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum, a szentesi Koszta József Múzeum, a szabadkai Városi Múzeum (Gradski Muzej, Subotica) és a Szántó Kovács Múzeum gyűjteményeiből áll.
Az Orosházán, szegénysorban született író hosszú utat tett meg a "faluszéltől" - ahol a szülői ház állott és áll ma is - az országos hírnévig, a Magyar Írószövetség elnöki tisztségéig. A látogatók megismerhetik elemi iskoláit és a polgáriskolát, ahol tanult, majd a Kiskunfélegyházi Tanítóképző diákját, aki itt írta első verseit és novelláit a tanítóképzősök lapjában. Teljes képet kaphatunk regényeiről, szociográfiai írásairól, drámáiról, melyek közül a "Szakadék" című dráma emelkedik ki, amely filmként a Karlovy Vary filmfesztiválon az 1960-as évek elején fődíjat nyert.